‘Nokia’ címke bejegyzései

Android a láthatáron

Annak ellenére, hogy Androidot mostanában a szaksajtó nem kényeztette el, főleg a termékek hiánya és a piaci részesedés elmaradt robbanása miatt, van néhány elvitathatatlan előnye.

Egyik oldalon jelenleg ez az egyik olyan platform, ami felületi megoldásaiban és működésben versenyképes választást kínálhat a felhasználóknak – érintőképernyőt, használható interfészt és egyéb olyan funkciókat, ami lassan alapkövetelmény lesz minden okostelefonnál. Másik oldalon az utóbbi hónapokban kezdődött meg világszerte az Androidos termékek piacra lépése, és ez jelentős változásokat hozhat a platform jövőjét tekintve. Sokan azt várták, hogy 2009 lesz az Android éve, de a gyártók nem tudtak ilyen gyorsan versenyképes telefonokkal piacra lépni - maga a platform sem támogatta eléggé az OEM termékeket -, most azonban úgy tűnik, hogy 2010-re a termékpaletta olyan mértékű szélesedése várható, hogy az Androidos készülékek végre minden szolgáltató kínálatában megjelenhetnek.

Számos helyről hallani, hogy világszerte fejlesztői laboratóriumokban építik a következő generációs Android telefonokat, és ami legalább ennyire fontos, a fejlesztők, függetlenül a piaci részesedéstől, letették a voksukat a platform mellé, így számos új alkalmazás és projekt jelenik meg. A piac az Open Handset Alliance létrejöttével olyan szereplőket fogott össze, mint a Google, a Samsung, az LG, a Motorola, a HTC és az Acer. Ez is mutatja, hogy erőteljes konszolidációs időszak után két - talán három - platform, a Nokia által támogatott S60 – illetve a friss Maemo - és az Android lehet az okostelefonokért folytatott verseny nyertese.
A Pannon esetében is teljesen természetes, hogy az új trendeknek megfelelően kiszolgálja az Androidos készülékek iránt érdeklődő tudatos felhasználókat. Ezért jelentettük be nemrég a HTC Hero készülék forgalmazását is.

Az iparág szereplői azonban nem csak azt várják az Androidtól, hogy használható operációs rendszert adjon a gyártók kezébe, hanem az iPhone AppStore-hoz hasonló alkalmazásboltok erősödését is olyan megoldások irányába, amelyek a zárt modellekkel ellentétben lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók is alkalmazások terjesztőivé váljanak. Erőteljes evolúciós időszak előtt áll a piac. A mobilok értékesítését gyorsan követő szoftver- és szolgáltatásértékesítés középtávon kulcsterületté válhat, és a szolgáltatók remélhetőleg ennek szerves szereplői lesznek.

Mobilfizetés és tartalommal kapcsolatos új stratégiák

A virtuális termékek kereskedelme nagy iramban nő. A Nokia működteti az OVI Store-t, a Sony Ericsson a PlayNow arenát, és a RIM (Blackberry) és az Apple is nagy mennyiségű alkalmazást értékesít alkalmazásboltjaiban. Steve Jobs kijelentette, hogy az AppStore a nem túl távoli jövőben milliárd dolláros üzletté nőheti ki magát. Ha az előrejelzést összevetjük az Apple mobilpiaci részesedésével, és megelőlegezzük a többi alkalmazásbolt gyártóinak piaci részesedéséhez közelítő erősödését is, akkor rendkívüli iramban növekedő iparág sejlik fel, amelynek a legérdekesebb sajátossága, hogy kizárólag virtuális termékek értékesítésével foglalkozik.

Ennek az újonnan alakuló piacnak az éves árbevétele már összehasonlítható a Google 15-20 milliárd körüli bevételével. Az alkalmazásboltok már most sem csak alkalmazásokat, hanem szolgáltatások és tartalmak sajátos keverékét árulják. Az új mobilkészülékek olvasásra és más típusú médiafogyasztásra is alkalmasak. Az új mobiltelefon-ökoszisztémában így a végfelhasználók már olyan tartalmakat is vásárolnak, amiért korábban nem fizettek volna. Számos más médiacég alkalmazásként árult tartalmai mellett elérik például a Wall Street Journal hírolvasóját, vagy mindössze két dollárért megvehetik a CNN élő videóközvetítő alkalmazását. Ez úgy tűnik, kiváló lehetőséget ad a fizetős tartalomfogyasztásra épülő kultúra megjelenésének.

Alkalmazásként és szolgáltatásként értelmezve számos életképes üzleti modell nélkül maradt iparág, plédául a minőségi szöveges, hang- és mozgóképes tartalmat gyártó médiacégek kaphatnak újra lendületet.

A mobilszolgáltatók és az iparág fontos szereplői Magyarországon is egyre több és integráltabb fizetési megoldás kidolgozásán dolgoznak. Ez közelebb hozza a mobilt ahhoz, hogy hosszú távon valóban univerzális fizetési eszközzé változzon. A tartalomtulajdonosok már elkezdtek kísérletezni az alkalmazásba csomagolt szolgáltatások tesztelésével. A Sanoma például Mozi24 címen saját mozikereső alkalmazást indított, a speciális mobilos fizetési megoldások pedig a már a mindennapi élet részei. A parkolójegy- és autopályamatrica-vásárlás, a mobil lottózás térnyerése mutatja, hogy az emberek gyorsan megszokják a megfelelő felhasználói élményt nyújtó, valódi értéket jelentő szolgáltatásokat – aki fizetett már aprópénzzel automatánál, tudja, mire gondolok. Ahogy egy korábbi posztban már írtam erről, ez még csak a kezdet. A mobillal és a pénzünk kezelésével kapcsolatos gondolkodás paradigmaváltás előtt áll.

Piacterek harca a mobilon

Az Apple, a RIM és a Google után a Nokia is nekivág, hogy telefonjai köré saját alkalmazás-infrastruktúrát teremtsen, és lehetővé tegye a telefonra fejlesztő cégeknek, hogy egyszerűen adjanak el alkalmazásokat a végfelhasználóknak.

Az alkalmazási piac forgalmát 2009-es előrejelzésként nem is olyan rég még több mint 1.2 milliárd dollárra tippelték, a Nokia pedig óriási elérésével akár ennél is többet forgalmazhat. Ez még akkor is megéri, ha tudjuk, hogy jelenleg nincs túl sok profit a kereskedésből.

A telefon- és platformgyártók ugyanis még emlékeznek a kilencvenes évek első felére, amikor a Microsoft a fejlesztők felé nyitva megteremtette a Windows monopóliumához vezető ökoszisztémát. Az alkalmazások beengedése és üzleti támogatása lehetővé tette, hogy a fejlesztők akkora értéket teremtsenek, amely messze meghaladta az alapszoftver értékét. Ennek köszönhetően vált a Windows a kilencvenes évek megkerülhetetlen platformjává. A Microsoft és a Google a megmondhatója, hogy az ilyen természetes monopóliumnál kevés jobb dolog van az üzleti életben. Az új platform pedig a mobiltelefon és a mobiltelefonon futó operációs rendszerek.

Fura módon a Nokiának korábban nem sikerült meglépnie az alkalmazások megfelelő támogatását. Ebben közrejátszott, hogy az alkalmazások megismertetésének, elérésének, terjesztésének egyszerű modellje nem volt adott, amit csak az okostelefonokba szerelt 3G és Wifi-elérés tudott megteremteni. A másik oldalon a fizetést sem sikerült leegyszerűsíteni annyira, hogy a felhasználók valóban pénzt adjanak a termékekért. A Nokia termékpalettája a nagyon olcsó telefonoktól a prémium kategóriáig terjed, ami nem kedvezett a kifejezetten a prémium szegmensből induló változásnak. A konkurensek erősödése azonban már rákényszeríti a céget, hogy maga is lépjen.

Úgy tűnik, hogy 2009 az az év, amikor minden szükséges tényező összeáll – az internettől az okostelefonok penetrációján át azok technológiai kapacitásáig –, hogy az alkalmazásboltok hasznossá és működőképessé váljanak. Azaz: hogy értelmük legyen a megcélzott felhasználók számára. Nem csoda, hogy minden nagy most szeretné megszerezni a maga részét a tortából. A Nokia pedig – elérésével és termékpalettájával – harcba száll az alkalmazások piacán. Mit jelent ez a szolgáltatóknak? Természetesen nagyobb forgalmat – és ezt üzleti modelljeinknek támogatni kell. A forgalomnövekedést a bevétel emelkedésének és a költségek csökkenésének kell kísérnie többek közt a hálózati berendezéseket gyártók – például a Nokia Siemens Network (NSN) – részéről. Végső soron a lényeg a megfizethető és hatékony összekapcsolhatóság annak érdekében, hogy ez mindennapi életünkben minőségi változást eredményezzen.